A hőség nagy volt, az izgalom-faktor a magasba csapott, mégis csak ez volt az első dedikálás-élményem. Örülök, hogy személyesen találkozhattam veletek, hogy válthattunk néhány szót. Gyorsan elröppent a rendelkezésre álló egy óra, ez részben az Ekultura.hu stábjának is köszönhető, akik közben interjút készítettek velem. (Amire nagyon kíváncsi vagyok egyébként, hogy milyen lett, mert - emlékeim és szokás szerint - csapongtam és hadartam). Külön öröm volt számomra, hogy olyan olvasóm is kért aláírást, aki e-könyvként vette meg a Vadhajtást :) Elkísért a családom is, jó érzést volt, hogy támogatnak.
Dedikálás közben egy gyors közvélemény-kutatásra is futotta: mindenkitől megkérdeztem, hogy melyik őselem (tűz, víz, föld, levegő) áll hozzá a legközelebb. Az, hogy a tűz nyert, nem olyan meglepő, de az már igen, hogy a tűz-víz pároson kívül csak elvétve merült fel föld vagy levegő. Tüzes(-vizes) nép vagyunk, na! :)
14:00-kor átadtam a stafétát Moskát Anitának, aki nem unatkozott: egy órán keresztül folyamatosan kígyózott előtte a sor, nyilván beálltam én is. Hiába, én már évekkel ezelőtt megmondtam, hogy belőle írósztár lesz, és naugye :)
Háromra átmentem az Ad Astra kiadó standjához, ahol javában folyt a 2045-Harminc év múlva antológia dedikálása, úgyhogy helyet foglaltam az aktuális négyesfogat (Kolozsvári Zsófi, Hernád Péter, Kovács Attila és jómagam) tagjaként. Dedikáltuk egymás könyvét, és másét is, de egyébként jó nagy volt a zűrzavar, legalábbis én úgy észleltem: jöttek-mentek a könyvek, és cetliken jelölték, hogy kinek a nevére kell aláírni. Azért sikerült néhány szót váltanom ismerősökkel és ismeretlenekkel egyaránt :)
Kleinheincz Csillával dedikáltattam az Üveghegyet - nagyon szép az a könyv, most majd be kell szereznem egy új kiadású Ólomerdőt is, hogy jól mutasson a polcon -, aztán készült egy közös kép Anitával, Csillával és velem. Büszkén feszítek két ilyen kiváló író mellett, remélem a közelségükkel ragad rám némi ihlet vagy mifene is.
Ja. Elfáradtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése